k-monitor

A rendszeres újságolvasó szinte minden nap belefuthat olyan cikkbe, amely a változatos szálakon futó futballbotrányok valamelyikéről szól. A téma nagy népszerűségnek örvend, hiszen – a sportágot övező általános érdeklődésen túl – a FIFA, az UEFA és a különböző játékosok, bírók esetében az utóbbi pár évben jelentősen megszaporodtak a korrupciós ügyek. A fociban már régebben is előfordultak csalások, ilyen nagyobb botrány volt például az 1982-es spanyolországi világbajnokságon megbundázott NSZK-Ausztria mérkőzés vagy Argentína furcsa továbbjutása az 1978-as, hazai rendezésű VB-n. Korábban azonban elvétve lehetett csak bundagyanús ügyekről hallani. A kép azonban mostanra teljesen megváltozott, a futballbűnözés ugyanis rendszeressé vált és mára szervezett formát öltött. A K-Monitor összefoglalója az elmúlt évek legnagyobb botrányairól.

Az aktuális csalássorozat első felvonása 2006-ra datálható, amikor is az olasz nyomozóhatóságok azzal gyanúsították meg a bajnoki címvédő Juventust, hogy a csapat menedzsmentje több gyanús telefonbeszélgetést is folytatott a bírók kiválasztásáért felelős szervezettel. Az ügyben nyomozás indult és hamar kiderült, hogy számos bírót több bajnoki idényen át megvesztegettek, illetve bizonyos meccsek eredményét előre megbeszélték a csapatok. A botrányba több élvonalbeli klub, így a Juventus, a Fiorentina, a Lazio, a Milán és a Reggina is belekeveredett, neves futball vezetőkkel együtt. Az ügyben súlyos ítéletek születtek: a Juventust a B ligába sorolták, több csapatot pedig pénzbírsággal és pontbüntetéssel sújtottak a bajnokságban. A csapatok vezetői közül többeket évekre vagy örökre eltiltottak a futballtól.

A rendőrség ezek után feltehetőleg fokozottabb figyelemmel követte a hasonól eseteket és 2006 után is számos kisebb korrupciós ügyet leplezett le. Az újabb nagyobb botrány így 2009-ig váratott magára. Ekkor derült ugyanis fény arra, hogy több európai országban illegális fogadásokat kötnek. (Vagyis lefizetik a csapatokat és játékosokat, hogy egyezzenek meg a mérkőzés végeredményében, majd nagy pénzzel fogadnak az így már biztossá vált meccsre.) A rendőrség ebben az esetben is telefonlehallgatásokkal buktatta le a csalókat. Az ügyben számos ország – így Németország, Belgium, Svájc, Horvátország, Szlovénia, Törökország, Magyarország, Bosznia Hercegovina és Ausztria – érintett. Eddig 17 embert tartóztattak le és bírságot szabtak ki számos klubra valamint magánszemélyre. Öt csapat (a KF Tirana, FC Dinaburg, KS Vllaznia, NK IB Ljubljana és Budapest Honvéd) esetében további kivizsgálások folynak.

Futballbotrányok tekintetben azonban egyértelműen az idei, 2011-es év volt a legtermékenyebb. A legtöbb ügy még ma sem zárult le, így a sajtóban szinte mindennap nyomon követhetőek a legújabb fejlemények. Idén ráadásul több súlyos, egymástól független bundabotrány és csalás került napvilágra. Az érintett országok között van Olaszország, Görögország, Törökország, Katar és Dél- Korea.

Először Katar került reflektorfénybe, amikor Phadera al-Majid médiaszakértő májusban azzal vádolt meg négy FIFA vezetőt, hogy pénzért szavaztak tavaly decemberben az országra a 2022-es futball világbajnokság helyszíneként. A vádlottak tagadtak, az ügyben azonban nyomozás indult. Ha a vesztegetési vád bebizonyosodik, az ország elveszítheti a jogot, hogy megrendezze a rangos találkozót. Az események azonban időközben érdekes fordulatot vettek, júliusban ugyanis al-Majid módosította a vallomását és közölte, hogy csak kitalálta a megvesztegetési ügyet. A vizsgálatok továbbra is folynak.

Mindeközben Dél-Koreában, majd Olaszországban és Görögországban újabb csalásokra derült fény. Az első két országban bundagyanús mérkőzések, míg az utóbbiban illegális fogadások miatt indítottak eljárást több klubvezető és játékos ellen. A vizsgálatok még most is folynak, ám súlyos büntetések várhatóak, főleg Olaszországban, az ottani ügy ugyanis kísértetiesen hasonlít a 2006-osra, csak az érintett csaptok most kevésbé jelentősek.

Az idei év legnagyobb futballcsalása azonban vélhetőleg Törökországhoz köthető. A botrány a török felső liga 12 csapatát érinti, így a Beşiktaşt, a Fenerbahçét és a Trabzonsport. A vád mérkőzések elcsalása, szervezett bűnözés, fenyegetés és vesztegetés. Július 10-én 52 embert tartóztattak le az ügyben, többek között klubigazgatókat és nemzetközi hírű focistákat.

A fent említett példákból egyértelműen kiderül, hogy a futballbűnözés jövedelmező iparággá vált és a nemzetközi szervezeteknek egységesen kell fellépniük, hogy visszafordítsák a folyamatot. A feladat megoldásában a legnagyobb szerep természetesen a FIFA-ra hárul, ám sokan kételkednek a szervezet alkalmasságában, tekintve, hogy az utóbbi időben már a futballszövetség neve is komolyan besározódott a különböző gyanús esetek miatt. Májusban az addigi alelnök, Jack Warner mondott le posztjáról korrupciós vádak miatt. A szervezet elnöke, Sepp Blatter esetében szinte minden évben felmerül a korrupció gyanúja, ám eddig sikerült tisztáznia magát. Júniusi fölényes elnöki újraválasztása után már a La Gazzetta dello Sport is a következőképp írta át az elhíresült – és eredetileg a németekre használt – mondatot: „A focit tizenegyen játsszák és a végén mindig Blatter nyer.” Tény, hogy amíg a FIFA-n belül nem rendeződnek a viszonyok, addig nehezen elvárható, hogy a szervezet hatásosan fel tudjon lépni a korrupció ellen.

Diallo Alfa

A milánói bíróság szombati döntése értelmében Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök cége, a Finninvest 560 millió eurós büntetést fizet legnagyobb riválisának, a CIR médiavállalatnak. A büntetésre azért került sor, mert a vád szerint Berlusconi 1991-ben csalással szerezte meg Olaszország legnagyobb kiadója, a Mondadori feletti tulajdonjogot. A győzelem érdekében a miniszterelnök megvesztegette a 3 tagú bírói testület egyik tagját, hogy az számára kedvező döntést hozzon. A megvesztegetett bírót már korábban elítélték. 

A csalás felderítése hosszú ideje húzódik. Először 2001-ben született döntés az ügyben, ám ekkor elévülés miatt felmentették Berlusconit. Az eset azonban újra előkerült és 2009-ben az elsőfokú bíróság 750 millió euro kifizetésére kötelezte a Finninvestet. A vád szerint elképzelhetetlen, hogy a cég vezetői közül senki nem tudott a megvesztegetésről, csak a vállalat ügyvédei, így a miniszterelnök megosztottan felelős. 2009-ben Berlusconi fellebbezett az ítélet ellen. Szombaton végül a másodfokú bíróság fél milliárd euróra csökkentette a kompenzáció mértékét. Az olasz miniszterelnök nem kommentálta az eseményeket, ám lánya, Marina Berlusconi - nem mellesleg a Finninvest igazgatója - szerint édesapja ártatlan, ezért a legfelsőbb bíróság elé viszik az ügyet. 

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az olasz válságkezelő költségvetésbe még az ítélet meghozatala előtt egy záradék került, amely lehetőséget adott volna a miniszterelnöknek, hogy a fellebbezés lezárulásáig késleltesse a kompenzáció kifizetését. Ez Olaszországban akár tíz évig is eltarthat. A kormány tagjai azt állították, hogy csak a sajtóból értesültek a záradék létezéséről, de Berlusconi szerint közösen döntöttek a módosításról a kabinet tagjaival. Az intézkedés napvilágra kerülése utáni közfelháborodás hatására a záradék kikerült a költségvetésből.

A miniszterelnöknek nem ez volt az első találkozás az igazságszolgáltatással. Az elmúlt 20 évben majdnem 2500-szor állt a bíróság előtt 106 ügyben, melyeknek jogi költsége mintegy 200 millió euróra tehető.

Az athéni ügyészség információi szerint elmenekült Görögországból Volker Jung, a Siemens egykori vezetője. Jung 17 hónapja nem hagyhatná el Görögországot, mivel korrupciós vádak miatt nyomoznak ellene. A német sajtó szerint az üzletember annak ellenére visszatért Münchenbe, hogy az athéni ügyészség néhány hónapja másodszorra is elutasította Jung kiutazási kérelmét. A görög hatóságok nemzetközi elfogatóparancs kiadását tervezik.

Jungot azzal gyanúsítják, hogy tudott a Siemens Hellas kenőpénzfizetési gyakorlatáról. A német cég leányvállalatánál a gyanú szerint 1997 és 2007 között legalább 100 millió euró kenőpénzt fizettek ki görögországi pártoknak, minisztereknek és katonai vezetőknek. Jung 2003-ig tagja volt a Siemens Hellas vezetőségének, konkrét bizonyítékokat viszont egyelőre nem találtak ellene és tagadja a vádakat. A Sueddeutsche Zeitung szerint a görög nyomozószervek valójában túszként tartották fogva Jungot, hogy ezzel kikényszerítsék a Németországba menekült Michael Christoforakos egykori athéni Siemens-vezér kiadatását.

(Forrás: Der Spiegel, Sueddeutsche Zeitung)

Hamid Karzai afgán elnök ismét támogatásáról biztosította az Egyesült Államok által felkarolt korrupcióellenes rendőri egységek munkáját. A két egységre egyébként éppen az elnöki hivatal gyakorolt politika nyomást, miután letartóztatták az államfő egy közvetlen munkatársát - írja a Washington Post.

Karzai előzőleg találkozott John F. Kerry amerikai szernátorral, a szenátus külügyi bizottságának vezetőjével, aki azért utazott  - egy héten belül másodszor - Afganisztánba, hogy tájékoztassa az elnököt Washington aggodalmairól az antikorrupciós egységek tevékenységének állítólagos politikai akadályozása miatt. Az amerikai törvényhozásban ezúttal alighanem az verte ki a biztosítékot, hogy a hírek szerint Karzai elnök közvetlen beavatkozására már letartóztatása napján elengedték egyik vezető biztonsági emberét, Mohammed Zia Salehit, akit többek között kenőpénzek kifizetésével kapcsolatos kijárással gyanúsítanak.

Karzai környezetében természetesen tagadják, hogy az elnök közbenjárt volna az ügyészi jóváhagyással letartóztatott munkatárs kiszabadításáért, a Washington Post tudósítóinak azonban több forrás is megerősítette az elnöki beavatkozást.

Salehit, az afgán nemzetbiztonsági tanács munkatársát azért tartóztatták le, mert azzal gyanúsítják, hogy kenőpénzt követelt egy politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalkozás ügyében indult vizsgálat lezárásáért. Mindemellett nyomozás indult ellene luxusautók törvényellenes kiutalása miatt is.

(Forrás: Washington Post)