Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Egy soha véget nem érő kapcsolat a bíróságokkal

Míg Magyarországon - az új alaptörvény életbe lépésével - gyakorlatilag hozzáférhetetlenné tették az állampolgárok számára az Alkotmánybíróságot, addig Angliában már Twitteren is kérhetünk és kaphatunk információt a legfelsőbb bírói hatalomtól.

A magyar igazságszolgáltatással mindannyiunknak lehettek már tapasztalatai. Lassú ügymenet, válasz nélkül hagyott beadványok, elképesztő mennyiségű, erdőket nem kímélő papírhalmok, elavult technika az ügymenetben, korlátozott nyilvánosság. És folytathatnánk a sort, azonban inkább egy jó példát mutatnánk be az angol bírósági gyakorlatból, hátha olvassák K-monitor blogját a bírói hatalom képviselői is és kedvet kapnak a változtatáshoz.

Az angol Legfelsőbb Bíróság - amely a magyar Alkotmánybíróságnak megfelelő feladatokat is ellátja - nemrég indította el Twitter-fiókját azzal a céllal, hogy döntéseiről a leggyorsabb módon tudja tájékoztatni az angol közvéleményt. Korábban az újságíróknak, valamint más tárgyaláson résztvevőknek minden egyes eljárásnál külön kérvényt kellett benyújtani ahhoz, hogy tweetelhessenek az adott ügyről. A nyitással azonban ez megváltozott. A legmagasabb bírói hatalom saját mikroblog csatornájával, valamint a szabad tweetelés bevezetésével maga állt a technológiai változás élére és ismerteti döntéseit az angol polgárokkal.

Külön érdekes, hogy amint megnyílt az új kommunikációs csatorna, rögtön elkezdtek özönleni a közérdekű adatigénylések (freedom of information requests), ám a bíróság kijelentette: nem tud foglalkozni az itt benyújtott kérésekkel. Mindeközben, az angol információszabadságért felelős hivatal (Information Commissioner’s Office - ICO) képviselője rögtön határozott és kimondta, minden működtetett kommunikációs csatorna, legyen az a Facebook, a Twitter vagy a fax felhasználható adatigénylésre még akkor is, ha ez nem a legcélszerűbb formája a kikérésnek. Névvel és lakcímmel bárki szabadon kérhet információt a legfőbb bírói hatalomtól Angliában.

Magyarországon jó, ha a papíron, ajánlott küldeménnyel feladott igényekre válaszol az adott hivatal, nemhogy a Twitteren. Reméljük azonban, a napról-napra fejlődő információtechnológiával a hazai hivatali ügyintézés is lépést próbál tartani.


Ferenczi András

0 Tovább

Mozgáskorlátozás: furcsaságok a NEFMI pályázata körül

Az elmúlt évben jelentősen átalakult a súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásának rendszere, és a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma örömmel számolt be arról, hogy az új autó vásárlásához nyújtott támogatás összege a háromszorosára nőtt. Az autók finanszírozásra és beszerzésére kiírt pályázat azonban több mint furcsa. Arról csak október végén lehetett értesülni, hogy ebből csakis és kizárólag Suzuki Swift 1.2 GLX típusú személygépkocsit lehet vásárolni, ráadásul csak egyféle – Széchenyi Bank által biztosított – finanszírozási konstrukcióban. Ez már csak azért is igen pikáns, mert a kormány látszólag úgy tesz, mintha felismerné, hogy a súlyosan mozgáskorlátozottak támogatásában csakis a személyre és testi fogyatékosságra szabott segítő eszközökkel lehet eredményt elérni.

A NEFMI közleményei és a közsszolgálati televízió hallgatnak arról, hogy egy automata váltó nélküli (!), kis méretű személygépkocsi gyakorlatilag alkalmatlan a súlyosan mozgáskorlátozott személyek számára, de arról is, hogy a felajánlott finanszírozási konstrukció a piacinál lényegesen rosszabb feltételek mellett kínál hitelt az autók megvásárlásához. A minisztérium mégis a Magyar Suzuki Zrt., a Széchenyi Bank és a Signal Biztosító konzorciumát választotta ki a feladat lebonyolítására egy meglehetősen furcsa pályázaton.

A kormány már 2011 júniusában rendeletet hozott arról, hogy háromszorosára növeli a súlyosan mozgáskorlátozott személyek újautó-szerzési támogatását, valamint arról, hogy ehhez kapcsolódóan a személygépkocsik finanszírozására közbeszerzési eljárás útján választ ki hitelintézetet. Ennek megfelelően meg is hirdették a közlekedési kedvezményről szóló pályázatot súlyosan mozgáskorlátozott személyek számára. Ekkor még szó sem volt arról, hogy egyetlen típusú új autóra szűkül majd a választék, a pályázók joggal hihették azt, hogy – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – súlyos mozgáskorlátozottak választhathnak maguknak autót bármely autókereskedőnél, akár olyat is, amibe alkalmasint belefér a kerekesszékük. Most ugyanis az a helyzet állt elő, hogy akiknek valamiért nem felel meg a Suzuki Swift 1.2 GLX, azok csak a használtautó-beszerzéshez nyújtott 600 000 forintos kedvezményt vehetik igénybe, mégha most gördült is le a kiválasztott személygépkocsi a gyártósorról.

Az eredeti kormányrendeletben hirtelen, szeptember 19-én a „közbeszerzési eljárás”-t „pályázatra” módosították. Alig két héttel ezután, október 3-án aztán megjelent a NEFMI honlapján a pályázat, amely érderkes módon már nemcsak finanszírozásról, hanem új gépkocsik beszerzéséről is szólt. Ez már csak azért is feltűnést kelt, mert a Kormányrendelet egyáltalán nem hatalmazta fel a NEFMI-t arra, hogy új gépkocsik beszerzésére is pályázatot írjon ki. Elgondolkodtató mindenesetre, hogy a pályázati kiírásban arra vonatkozóan sem szerepelt kitétel, hogy a gépkocsiknak alkalmasnak kellene lenniük arra, hogy azokat súlyos mozgáskorlátozott személyek vezessék, vagy hogy azokkal súlyos mozgáskorlátozott személyeket szállítani lehessen.

Még gyanúsabbak a pályázatban megszabott határidők: a pályázat kiírásától (október 3-ától) számítva alig két hét állt a pályázók rendelkezésére a pályázat benyújtására. Ne felejtsük el, hogy egy olyan pályázatról van szó, amin a jelentkezők mintegy 600 millió forint forrás és nagyjából 650 gépkocsi biztosítását vállalják – de minden bizonnyal a jelentkező konzorciumok kivételesen gyorsan meg tudtak egyezni egymással minden részletkérdés tekintetében és a 300 ezer forintos pályázati dokumentáció beszerzése után pillanatok alatt össze tudták állítani a pályázati anyagot. Azért a minisztérium kiskaput is hagyott a jelentkező(k)nek: a pályázati kiírásban ugyanis teljes körű hiánypótlási lehetőséget biztosítottak arra az esetre, ha két hét alatt mégsem sikerült volna zökkenőmentesen a bravúr. Nagy kérdés, hogy a hiánypótlásra mikor is kerülhetett volna sor, hiszen a pályázati anyagokat október 18-án bontották, október 21-re pedig már az eredményhirdetést tervezték. Szerencse, hogy a jelek szerint nem volt szükség hiánypótlásra, hiszen október 21-én már kiderült, hogy a Széchenyi Bank a Signal Biztosító és a Magyar Suzuki Zrt. adta be a legjobb (az egyetlen?) pályázatot, október 27-én pedig ünnepélyes sajtótájékoztatót is tartottak a sikeres és eredményes pályázatról.

Nagy kár, hogy azok a súlyos mozgáskorlátozottak, akiknek támogatási kérelmét pozitívan bírálták el, csak ezt követően értesültek arról, hogy hogy a megítélt támogatás csak egy kisméretű, automata váltó nélküli személygépkocsi-típusra használható fel, és hogy a kötelező finanszírozási módszer legfeljebb a Széchenyi Banknak előnyös. A minisztérium nagy örömmel jelentette be, hogy az új konstrukcióban magyar autók kerülnek a mozgáskorlátozottakhoz, és így végső soron magyar munkahelyek teremtéséhez is hozzájárulunk (hozzátesszük, hogy a Széchenyi Bank is magyar, elnöke Töröcskei István).

Ehhez képest már csak hab a tortán, hogy amikor átadták az első gépkocsit, a közszolgálati televízió – szokásához híven – kiretusálta a történetből a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének elnökét, aki kritikus hangokat fogalmaz meg a felháborító konstrukcióval kapcsolatban.

Az üggyel kapcsolatban a K-Monitor megkereste mind Soltész Miklós államtitkárt, mind Bernáth Ildikó fogyatékosügyi biztost, és kértük, hogy bocsássák rendelkezésünkre a szerződést, valamint a konzorcium által benyújtott pályázatot, ám ez törvényi határidőn belül nem történt meg.

Vincze Orsolya

2 Tovább

A nyílt kormányzás fokozatai

Az információs társadalom és az Internet szélsebes fejlõdésével egy idõben az átlátható hatalomgyakorlás iránti igény is egyre nagyobb teret nyer. Az open data community (az információ szabadságát és a tudás ingyenességét hirdetõ virtuális közösség, amelybõl pl. a Wikipédia-jelenség is eredeztethető) illetve a nyílt kormányzás iránti elkötelezõdés mára konkrét mozgalommá nõtte ki magát, amely egyre több szervezet, kutató, újságíró és informatikus érdeklõdését alakította át gyökeresen az elmúlt pár évben. A mozgalom a hatalomgyakorlás legfelsőbb szintjeire is hatással volt, és bár a politikai döntéshozók - nem meglepő módon - még mindig módfelett ragaszkodnak az információ feletti kontrollhoz, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a digitális demokráciákban az állampolgárok így vagy úgy, de megszerzik a nekik szükséges adatokat. Ha másképp nem, élelmes informatikusok vagy kitartó civil szervezetek segítségével.

A téma jelentősségét jól mutatja, hogy a az Egyesült Államok jelenlegi elnöke az átlátható kormányzással kampányolt 2008-ban. Más kérdés, hogy az Obama-adminisztráció praktikus lépései már kevéssé bizalomgerjesztõek - az amerikai kormány költéseit elektronikus formában közzétevõ, dollármilliárdokból létrehozott USA Spending oldal például a szakértők szerint vállalhatlan nagyságrendû tévedéseket tartalmaz. A folyamat azonban mindezek ellenére megállíthatatlannak tûnnik.

Az open data mozgalom legfontosabb fizikai színterei a világ különbözõ városaiban megrendezett Transparency Camp-ek (informális találkozók és workshopok az átláthatóságért). A befolyásos washingtoni szervezet, a Sunlight Alapítvány minden évben megrendezi a maga "campjét", amelyre idén elõször nem csak amerikai szakértõket, de pár külföldi szervezetet - így pl. a K-Monitort - is elhívták.

A Sunlight az átlátható kormányzás egyik úttörõje az Egyesült Államokban. A szervezetet 2006-ban alapította az elismert amerikai újságíró és aktivista, Ellen Miller, aki évtizedek óta küzd a pénz és a washingtoni politika kapcolatának átláthatóságáért. Az alapítvány pár fejlesztõvel indult, mára pedig mintegy negyvenen (oknyomozó újságírók, programozók, kommunikációs szakemberek, jogászok) segítik a munkáját. A Sunlight illetve az alapítvány által támogatott kisebb szervezetek projektjei mind az Internetre és az információs technológiákra épülnek. Az amerikai szavazók így ingyenesen letölthetõ mobil alkalmazások segítségével ellenõrizhetik, hogyan és milyen intenzitással dolgoznak választott képviselõik. A gombamód szaporodó nyilvános adatbázisok segítségével nyomon követhetik, hogy befolyásos politikusaik és üzletembereik milyen viszonyban állnak egymással vagy hogy miként befolyásolja a kampányfinanszírozás a jogalkotást. A projektek (szoftverek, alkalmazások) minden esetben nyílt forráskódúak, vagyis bárki által lemásolható megoldások.

Következő posztunkban részletesebben is bemutatunk egy párat a felsorolt projektek közül. Addig is íme egy videó a konferenciáról:

Keserű Júlia

0 Tovább

A Külügyminisztérium kiadta a soros elnökségi szerződéseket

A K-Monitor megkapta azt a listát, amely tartalmazza a Külügyminisztérium által az EU soros elnökség keretei között, 1 és 8 millió forint közötti értékben megkötött szerződéseket. Négy vállalkozással kötött megállapodásra voltunk részleteiben kíváncsiak, ezek itt (1,2,3,4) olvashatóak.

A Külügyminisztérium többségében magyar kis- és középvállalkozásokkal szerződött, összesen 115.706.192 Ft értékben, ebből 1 millió forintba került az elnökségi kiadványok nyomdai előkészítése, 1,5 millió forintba az elnökségi arculat kézikönyve, valamint 4,5 millió forintba az elnökségi szőnyeg megrendelése. Robák Ferenc EU elnökségi operatív ügyekért felelős kormánybiztos tájékoztatása szerint az utazási költségek 2010-ben 0,66%-át, 2011-ben pedig 0,59%-át tették ki az elnökségi költségvetésnek.

0 Tovább

A ZMNE üllői úti kampuszának eladása

Közérdekű adatigénylésünkre a Honvédelmi Minisztériumtól (HM) megkaptuk a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) üllői úti kampuszának (Üllői út 133-135.) eladásáról szóló szerződést. A minisztérium tájékoztatása szerint az ingatlan-együttes eladására a HM 2005-ben meghatározott, katonai oktatási rendszer megreformálása során került sor. A hadi felsőoktatás által használt infrastruktúra kihasználtságától és a telephelyek csökkentésének lehetőségéről készíttetett kutatási jelentés nyomán kormányhatározat született a ZMNE szervezeti felépítésének és feladatainak felülvizsgálatáról, valamint a két kampuszon működő egyetem egy területre történő átszervezéséről.

2006 decemberében a honvédelmi miniszter katonai célra feleslegesnek, 2007 februárjában pedig honvédelmi célra feleslegesnek nyilvánította az üllői úti ingatlanokat, majd a HM Infratrukturális Ügynöksége megkezdte az értékesítés jogi vonatkozásainak előkészítését. Az év decemberében a ferencvárosi önkormányzat kifejezte vételi szándékát, a tárca pedig az állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény alapján kezdeményezte az ingatlan-együttes versenyeztetés nélküli, önkormányzati tulajdonba adását. Az illetékes hatóságok hozzájárulását követően a Magyar Állam és Ferencváros Önkormányzata között létrejött az 5.630.000.000 Ft nettó vételárról szóló szerződés.

A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az MNV Zrt. 2008. évi tevékenységének ellenőrzése keretében vizsgálta az ingatlan eladását, az ÁSZ szerint a Főiskola értékesítése a hatályos törvényeknek megfelelően történt. Sajtóértesülések szerint azonban újabban a katonai ügyészség vizsgálja az elidegenítés körülményeit és indokait. A K-Monitor jelenleg Ferencváros önkormányzatától vár választ az ingatlan felhasználásának sorsáról,illetve a főiskolai épület ledózerolásának okairól.

Komoróczki Tünde

0 Tovább
«
123

k-monitor

blogavatar

Közpénz, közbeszerzés, kartell. Munkahelyi és hivatali korrupció. Vesztegetés, hálapénz és visszajuttatás. Korrupciógyanús ügybe keveredtél? Írd meg nekünk! postr@k-monitor.hu.

Utolsó kommentek